Benyák Zoltán és Bíró Szabolcs pokoli (jó) túrája

4. rész: Kecskemét és Békéscsaba, avagy az elátkozott szállodaszoba

2017. július 10. - Bíró Szabolcs, a székirodalmár

Szöveg: Benyák Zoltán
Videó: Bíró Szabolcs

Ezúttal elsőként Kecskemét Líra boltját támadtuk. Hogy a siker biztos legyen, egy hölgyet is meginvitáltunk a dedikálásra, Korsós Szabina személyében, aki elég halk szavú, de tehetséges művész. Szabolcs sárkányos mesekönyvét illusztrálta, ezúttal pedig színt vitt a fiús társaságunkban. Miközben könyveket írtunk alá, végigvettük egy könyv elkészültének minden gyötrelmét és örömét.

Békéscsabán két kereszteződést is elrontottunk, és egy fekete macska is átment előttünk. Minden okunk megvolt tehát az aggodalomra... Végül odaértünk a tett helyszínére, a megyei könyvtárba, ahol szeretettel fogadtak minket. Még a helyi tévével is nyélbe ütöttünk egy rövid interjút, miközben a teremben kellő mennyiségű könyvbarát gyűlt össze. Számomra ez volt a B10 könyvturné első olyan állomása, ahol nem lett lámpalázam, nem voltam görcsös. Természetes és jó kedélyű beszélgetést hajtottunk végre. Már félidőben tudtam, hogy ez az este az egyik legmaradandóbb élménye lesz a könyvturnénak.

3. rész: Debrecen és Miskolc, avagy malomból a várba

Szöveg: Benyák Zoltán
Videó: Bíró Szabolcs

I. Debrecen

Az út hosszú Tatabányától Debrecenig. Ezért extrém mennyiségű ökörséggel próbáljuk elütni az időt. Kifigurázunk mindent és mindenkit, aminek híre ment az országainkban az utóbbi időben. A végén már ez sem elég, ezért Ozzy Osborne-t bömböltetünk, és üvöltünk vele mi is.

Az Apokalipszis négy lovasa ebéd után lovagol be a városba. Az ebédre viszont nincs idő, mert a helyi Napraforgó Waldorf Iskolában veszünk részt a nyolcadik osztályosok irodalomóráján. A tanárnő, aki fogad minket, nagyon szimpatikus, én pedig mindig örülök, hogy léteznek még ilyen tanerők, akik arra is fordítanak időt, hogy élő írókat varázsoljanak a tanulók elé.

Ennek ellenére rettegek, hogy megdobálnak tojással és paradicsommal, mikor majd elkezdünk egy tizenévesnek arról beszélni, hogy a könyvolvasás is van olyan jó dolog, mint a foci, a gördeszkázás vagy a telefonnyomkodás. A dobálás persze elmarad, én viszont baromi kellemeset csalódom. Nagyon jó gyerekek voltak, nagyon jókat kérdeztek tőlünk – a tervezett egy óra helyett másfél órán át! A lányok arról, hogy ha verset akarnak írni, hogy kezdjék, a fiúk arról, mennyi egy író keresete. Nekem ez volt az első „író az iskolában” élményem, de soha rosszabbat!

Rohanás tovább, mert egy félig elrágott szendvics után már a debreceni Líra könyvesboltban dedikálunk. Kiderül, hogy a sima dedikálás valójában író-olvasó találkozó, nekünk pedig nincs moderátorunk. Mázli, hogy a közönségben van pár cserfes lány, akik elárasztanak minket kérdésekkel, és beindul a dolog. Ezt a napot, úgy tűnik, a gyerekek mentik meg. Az egy óra helyett itt is másfelet beszélgetünk, így megnyugodva zárjuk a napot – nagy mennyiségű sörrel és pálinkával, aminek a részleteiről azonban e helyütt inkább bölcsen hallgatok.

II. Miskolc

A négy lovas fejfájással küzdve nyargal Miskolc felé, hogy bevegye a Diósgyőri várat. A vár sokat épült és szépült az utóbbi években, egy kis időnk azért van bejárni a termeit. Valóban lenyűgöző élmény, látni kell.

Trux Béla íróbarátunk segítségével a lovagteremben beszélgetünk egy órát. Azt hiszem, ezzel elmondhatom, hogy soha nem csináltam még író-olvasó találkozót ennél patinásabb helyen. Mintha időgépben ülnénk. Lovagok, udvarhölgyek, keveredve a modern viseletbe öltözöttekkel.

Különleges helyszín, különleges élmények.

Úgy zárjuk ezt a kemény hétvégét, hogy tele vagyunk jó emlékekkel. Jókat beszélgettünk, ezúttal is hatalmasakat röhögtünk, és a legkülönfélébb korú, érdeklődésű emberekkel találkoztunk, akiket összeköt a könyvek szeretete.

2. rész: Könyvfesztivál a Millenárisban, a huszonsokadik

Szöveg: Benyák Zoltán
Videó: Bíró Szabolcs

Csaknem két hónap kihagyással folytattuk közös turnénkat – sőt, csak most kezdtük magunkat igazán belevetni! Április 22-i célpontunk: a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál! Korán értünk oda, hogy bejárhassuk a területet, no és persze beszélgessünk pár szót, akivel lehet. Az ilyen események átka, hogy az ember csak felületesen érintkezhet nemcsak az olvasókkal, de a szakmabeliekkel is. Gyors kézfogás, „Sziahogyvagy?”, „Bocsmajdlegközelebb.” Nincsenek igazi beszélgetések a standok mögött, vagy legfeljebb elvétve, mert mindenki próbálja kihozni a maximumot ebből a kevéske időből.

De sebaj, mert van azért valami varázsa. Remek helyen van, jó környezetben, így Szabolcsot könnyű gurítani. A beszélgetőtermeknek, a standok útvesztőjének, a mobil könyvkocsinak a bejárat előtt mind van valami jópofa aurája.

Ráadásul a Millenáris udvarán Grill és BBQ fesztivál tombolt negyven mozgó sütödével, egymást erősítve a könyves bulival. Délután kettőkor olyan nagy a tömeg bent és kint, a kissé borongós idő ellenére is, hogy az emberár csak lassan tud hömpölyögni. Mi azért törünk előre pofátlanul: "Vigyázat, tolószékessel vagyok!" :)

Hamburgert falunk mi is a bemelegítéshez, aztán jöhet a program...

Zirig Árpád újságíró kérdezi felváltva Szabolcsot meg engem. Álnév-használatról, vázlatírásról, írói műhelytitkokról. Utána dedikálás a standnál, ahol az olvasók vegyesen sorakoznak nemcsak az új, hanem a régebbi regényeinkkel is. Sőt, néha felbukkan egy-egy olyannyira elkötelezett olvasó, aki ajándékkal is készült számunkra. "Esetleg egy közös fotót is lehetne?" Naná! Mi pedig próbálunk szólni mindenkihez néhány jó szót, és körmölünk, könyvjelzőt osztunk azoknak a szerencséseknek, akik voltak elég bátrak meglátogatni minket.

Az Athenaeum Kiadó mellett Szabolcsnak még további programjai vannak a Főnix Könyvműhelynél és a Manó Könyveknél is: a tempó gyilkos, a hangulat mégis emelkedett és ünnepi. A végén még arra is van idő, hogy Szélesi Sándorral dedikáltassuk az új könyveit, sőt a Székirodalom crew két tagja a világhírű Andrzej Sapkowski rém cinikus előadását is végig tudja nézni, hallgatni.

Ami idén feltűnően más, mint eddig, az az időjárás: rémes, szürke, hideg... Egyikünk sem tud visszagondolni ilyen Könyvfesztiválra: ilyenkor már rendre rövidujjúban szoktunk izzadni, mi írók általában itt a Millenáris Parkban köszöntjük a tavaszt, és alig győzzük a torkunkat locsolni két előadás, dedikálás között. Most meg még egy kis megfázás is befigyel, ami Szabolcsnál kitart majd egészen a következő két turnéállomásig, így egy kellemetlen "ajándékot" is magunkkal viszünk a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválról.

A statisztikánkra egyébként nem lehet panasz: ketten együtt 106 embert vonzottunk be, akiknek összesen 50 könyvet dedikáltunk. Ezen számok tudatában mindketten elégedetten szállunk be az autóba a nap végén, és intünk viszlátot a fővárosnak.

1. rész: Fejest ugrottunk a bétízbe!

Benyák Zoltán írása az első hosszú hétvégéről...

Végre nekivágtunk! Kilométerek és könyvek. Mindkettő tele azzal az elszántsággal, hogy minél több emberhez jussunk el. Az első állomás Győr. Merész kezdet. A Kisfaludy Károly Könyvtár a sétáló utca végénél van, azon a borzalmasan hangulatos helyen, amit párszor már megtapasztaltam, és mindig ámulatba ejtett. Egyszerűen jó ott sétálni, de hogy mindjárt egy ilyen elit helyen kezdjünk, az olyan érzés volt számomra, mint egy kéz a torkon. A könyvtárbelső gyönyörű, és lift is volt, így nem kellett Szabit lépcsőkön tuszkolni a második emeletre. Csak a liftig, erre valahogy nem gondoltak az építésnél... Kellemes! :)

A helyi szervezők profik voltak, jó sok széket készítettek be a közönségnek, és előzetes félelmem dacára szerencsére tisztességgel jöttek is érdeklődők: bő félház előtt, negyedszáz embernek mesélhettünk korokról, világokról, hangulatokról – az elmúlt tíz évről.

18.jpg

Jó beszélgetés volt. Szó esett Szabi kedvenc korszakáról, az Anjou-éráról, és hogy milyen lehetett az élet a korabeli Magyarországon. Aztán jöttem én A nagy illúzióval és a túlvilági kalandozásokkal. Jól beszélhettünk, mert a végén fogyott könyv és tinta is. Nagyszerű hely a győri könyvtár, remélem, még többször is visszamehetünk ide.

07.jpg

A második helyszín a felvidéki Somorja volt, ami szerintem nehezebb falatnak ígérkezett. Az induláskor Póda Erzsébet, a moderátorunk megkérdezte, hogy jól vagyok-e, látva a koponyámról lógó falfehér ábrázatot. Mondtam, hogy frankón, csak Szabolcs keményen horkolt az éjjel, amiről először azt hittem, démonok támadják a házat. :D
A bevedelt két üveg pezsgőről nem szóltam...

17015720_1935809449768746_3068298794390075277_o.jpg

A somorjai Mozi klub engem inkább kocsmára emlékeztetett, a hangulatosabb fajtából. A sarokban kis pódium, reflektorok a plafonon. Olyan hely, amiről inkább azt gondolnám, hogy blues-zenekaroknak való, nem íróbarátoknak, szófacsaró mesemondóknak. Ennek ellenére nagyon jó kis közönségünk lett.

17039108_1935803883102636_802794080338938432_o.jpg

Másnaposságomnak köszönhetően kevésbé voltam görcsös, és a beszéd is jobban ment. Sztorizgattunk keményen, őszintén, néha zamatosan összeröhögve. Szabolcs az Anjou-kori Trónok harcáról, én pedig kifacsart világaimról, Az idő bolondjairól és A nagy illúzióról. A show végére egész kis sorban állás keletkezett dedikáláshoz, hogy boldogan térjünk haza az első nekirugaszkodás után, bevenni egy újabb fejfájáscsillapítót.

A "B10" első hétvégéjéről szóló vlog-epizódot alább nézhetitek meg:

Üzenet a Mozi klubból

Mindenkinek nagyon szépen köszönjük, aki velünk tartott a "B10" könyvturné első két állomásán: március 3-án Győrben, illetve március 4-én Somorján! Bíró Szabolcs legközelebb március 25-én dedikál Budapesten, de mivel Benyák Zoltán hamarosan ismét apai örömök elé néz, ezért a közös turné csak április végétől folytatódik. Attól kezdve viszont nagyon sűrűn beindul az ipar: május végéig konkrétan Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Kecskeméten, Békéscsabán, Nagykanizsán és Pécsett üti fel fejét a "B10" járvány! Hamarosan részletes beszámolóval és vlog-epizóddal jelentkezünk, addig azonban itt ez a kis videóüzenet, amit a somorjai Mozi klubból küldünk.
 

Hamarosan indulunk! Első két célpontunk: Győr és Somorja!

Sok-sok hónapja várjuk már, hogy elinduljon ez a közös jubileumi könyvturné, amit egy GoPro-kamerával végig is fogunk filmezni, de arra gondoltunk, szöveges összefoglalók formájában is megörökítjük nektek ezt a nagy körutat. Kalandunk nemsokára kezdetét veszi, hiszen március 3-án Győrbe, március 4-én pedig a felvidéki Somorjára látogatunk. Erről a két állomásról ITT és ITT, na meg az alábbi plakátokról tudhattok meg többet. Tartsatok velünk!

01_gyor.jpg

02_somorja.jpg