Benyák Zoltán és Bíró Szabolcs pokoli (jó) túrája

2. rész: Könyvfesztivál a Millenárisban, a huszonsokadik

2017. május 02. - Bíró Szabolcs, a székirodalmár

Szöveg: Benyák Zoltán
Videó: Bíró Szabolcs

Csaknem két hónap kihagyással folytattuk közös turnénkat – sőt, csak most kezdtük magunkat igazán belevetni! Április 22-i célpontunk: a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál! Korán értünk oda, hogy bejárhassuk a területet, no és persze beszélgessünk pár szót, akivel lehet. Az ilyen események átka, hogy az ember csak felületesen érintkezhet nemcsak az olvasókkal, de a szakmabeliekkel is. Gyors kézfogás, „Sziahogyvagy?”, „Bocsmajdlegközelebb.” Nincsenek igazi beszélgetések a standok mögött, vagy legfeljebb elvétve, mert mindenki próbálja kihozni a maximumot ebből a kevéske időből.

De sebaj, mert van azért valami varázsa. Remek helyen van, jó környezetben, így Szabolcsot könnyű gurítani. A beszélgetőtermeknek, a standok útvesztőjének, a mobil könyvkocsinak a bejárat előtt mind van valami jópofa aurája.

Ráadásul a Millenáris udvarán Grill és BBQ fesztivál tombolt negyven mozgó sütödével, egymást erősítve a könyves bulival. Délután kettőkor olyan nagy a tömeg bent és kint, a kissé borongós idő ellenére is, hogy az emberár csak lassan tud hömpölyögni. Mi azért törünk előre pofátlanul: "Vigyázat, tolószékessel vagyok!" :)

Hamburgert falunk mi is a bemelegítéshez, aztán jöhet a program...

Zirig Árpád újságíró kérdezi felváltva Szabolcsot meg engem. Álnév-használatról, vázlatírásról, írói műhelytitkokról. Utána dedikálás a standnál, ahol az olvasók vegyesen sorakoznak nemcsak az új, hanem a régebbi regényeinkkel is. Sőt, néha felbukkan egy-egy olyannyira elkötelezett olvasó, aki ajándékkal is készült számunkra. "Esetleg egy közös fotót is lehetne?" Naná! Mi pedig próbálunk szólni mindenkihez néhány jó szót, és körmölünk, könyvjelzőt osztunk azoknak a szerencséseknek, akik voltak elég bátrak meglátogatni minket.

Az Athenaeum Kiadó mellett Szabolcsnak még további programjai vannak a Főnix Könyvműhelynél és a Manó Könyveknél is: a tempó gyilkos, a hangulat mégis emelkedett és ünnepi. A végén még arra is van idő, hogy Szélesi Sándorral dedikáltassuk az új könyveit, sőt a Székirodalom crew két tagja a világhírű Andrzej Sapkowski rém cinikus előadását is végig tudja nézni, hallgatni.

Ami idén feltűnően más, mint eddig, az az időjárás: rémes, szürke, hideg... Egyikünk sem tud visszagondolni ilyen Könyvfesztiválra: ilyenkor már rendre rövidujjúban szoktunk izzadni, mi írók általában itt a Millenáris Parkban köszöntjük a tavaszt, és alig győzzük a torkunkat locsolni két előadás, dedikálás között. Most meg még egy kis megfázás is befigyel, ami Szabolcsnál kitart majd egészen a következő két turnéállomásig, így egy kellemetlen "ajándékot" is magunkkal viszünk a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválról.

A statisztikánkra egyébként nem lehet panasz: ketten együtt 106 embert vonzottunk be, akiknek összesen 50 könyvet dedikáltunk. Ezen számok tudatában mindketten elégedetten szállunk be az autóba a nap végén, és intünk viszlátot a fővárosnak.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvturne.blog.hu/api/trackback/id/tr2912474105

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.